A kenderpálma Kína középső részéről származik. Egyes példányait már a 19. században megpróbálták holland és angol botanikus kertekben szabadon nevelni, és ma Európa számos országban ültetik parkokba, kertekbe. Idősebb, kifejlett példányai Magyarországon is több magángyűjtemény díszei, de nálunk szabadban csak a kedvező mikroklímájú területeken (borvidékek déli lankáin, nagyvárosokban) vagy külön védelemmel fejlődik szépen. 20–30 cm átmérőjű törzse mintegy 12 méter magasra nő meg. A kenderpálma törzs kenderszerű bevonata feltűnően dús. Sötétzöld, mélyen bemetszett leveleinek legyezője elérheti a 80–90 cm-es átmérőt, ezért védett helyre kell ültetni, mert a szél komolyan károsíthatja. Magja sötétbarna, vese alakú.Megkívánja a vizet jól áteresztő talajt és a Kárpát-medencében a mély, úgynevezett pálmacserepet is. Fényigényes, de a tűző naptól óvni kell. A kenderpálma nyári időszakban vízigényes, ezért a forró nyári napokon gyakran kell öntözni. Gyorsan növő, könnyen tartható növény. Ha elég tápanyagot kap és megfelelően öntözzük, idősebb korában évente 8–10 levelet is hajthat. A fagyot jól tűri: bár levelein -15°C-nál megjelenhetnek a fagyási sérülések, a törzs ennél jóval hidegebbet is túlél.